Háromból háromszor - a tapasztalatom ereje

Hárman kerestek meg a múlt héten és pro bono segítségemmel mindhárman a vágyott pozícióhoz közelebb jutottak, vagy célhoz is értek. Mindhárom esetben használtam az adott esetre specifikus terepismeretem.

Szeretek a pályájuk elején álló friss diplomásoknak segíteni, ha hozzám fordulnak. Emlékeztetnek az utolsó vezetői éveim kedvenc mellék(?)tevékenységére: amikor bejött hozzám egy-egy gyakornok kolléga és megosztotta velem dilemmáját, feltette kérdéseit, megtalálta saját válaszait a felvetéseire. Ráadásul fiam is éppen ebben a korban van, a hétvégén pont vele is egy pályázatáról beszélgettünk.

Egy régi főnököm, egyben barátom mérnökhallgató fia keresett meg, mert a HR-es körön sikeresen túljutott és a leendő funkcionális vezetőjével várt rá a következő interjú. A tapasztalata nem feltétlenül felelt meg a pozíciónak, egy másik országból érkező jelöltként a helyi nyelv ismeretének elvárását is alulról súrolta.

De gyorsan tanul, jól old meg összetett kihívásokat, mer kérdezni és segítséget kérni, eddigi munkahelyein is kiemelkedett hatékony gondolkodásával. Összeraktuk a történetét, felkészültünk a várható kérdésekre, minden kompetenciára volt releváns, saját esete. Felkészültünk az erősség/gyengeség fogós kérdésére csakúgy, mint az eddigi váltásai kommunikációjára. Persze megfogalmaztuk az ő kérdéseit is, amelyek egy interjú végére mindig a talonban kell, hogy legyenek.

Továbbjutott és az utolsó körben már csak a gondolkodását szerették volna prompt tesztelni. Kérték, ne biflázzon be képleteket, csak legyen ott a jelenlegi képességeivel. Erre is együtt készültünk, kedvenc modellemmel, melyben végig vettük azon képességeit, amelyek eddig is segítették pályáján. Megbeszéltük, hogy az interjú előtt hogyan tudja aktiválni a "belső harcosát" és miként fogja ez segíteni.

Végül az utolsó körben aktiválta erőforrásait, készségeit és elnyerte az állást. Ez volt 3-ból az első...

Egy fiatal, de kiégéshez közel került, volt kolléga keresett meg azzal, hogy segítsek neki összerakni az alkotói szabadság elindításához vezető első, projekt indító megbeszélést a vezetőjével. Én is kivettem az alkotói szabadságom, emlékeztem a kezdeti kihívásokra és a sikeres megvalósítás lépéseire. Miután megértettem az ő helyzetét, a motivációit, tisztáztuk a szándékait, lekezdtük összerakni a sztoriját. Azaz azt a történetet, amelynek van felütése, kifejtése, összegzi a lehetséges nehézségeket és az arra adható válaszokat, végül könnyen tovább vihető, alternatív utakat ad a főnöke kezébe az alkotói szabadsággal kapcsolatban.

A meeting megtörtént és a legnehezebb részén már túl van. A beleegyezést megkapta, most már a hogyan, a részletek kidolgozása és a megegyezés van hátra. Ez volt a 3-ból a második.

A harmadik esetben egyik állandó szakmai segítőm keresett meg, hogy referenciaként megadna engem, egy álláskeresésben. A HR-es hölgy hívott is és kérdezett? hogyan segít nekem, mennyire pontos, alapos stb.... Elmeséltem, hogy miért szeretek vele együtt dolgozni, milyen konkrét esetben segített nekem, hogyan jár utána a részleteknek, fedez fel alternatívákat, ad jól használható tanácsokat – az értékesítő üzemmód aktiválódott. A beszélgetés végén a hölgy megkérdezte, hogy én mivel is foglalkozom és elköszöntünk egymástól.

Ismerősöm hívott és újságolta: úton van az ajánlata, köszönte a referenciát. Ez ugyan nem coaching volt, de segítettem, így 3-ból ez volt a harmadik.

Bár ezekből az esetekből árbevétel ugyan nem volt, de eredménnyel segítettem és a mosolygós köszönetek, az őszintén hálás üzenetek sok erőt adnak. Önnek vajon miben segíthetek?